Milyen hibákat szoktak elkövetni hangos anyagok, vagyis hanganyagok készítésénél?

Ebben a tanulmányban néhány olyan hibáról beszélek, amiket elkövetnek cégek, személyek, amikor hanganyagot adnak közzé. Már több előadást hallottam, amiket hírlevélben kaptam vagy internetről tölthettem le, illetve CD-n, DVD-n hallgathattam meg. Sokszor esett meg velem, hogy nem tudtam odafigyelni a mondandó tartalmára, annyira elterelte a figyelmem a beszéd módja, de jártam úgy is, hogy többször vissza kellett valamit hallgatnom, hogy megértsem, mit is mond az illető, mert annyira halk vagy érthetetlen volt néhány kifejezés. Ilyenkor elmegy a kedvem, hogy tovább hallgassam az adott anyagot, pedig lehet, hogy fontos információt hagyok ki.

Veled is előfordult már, hogy nem értetted, amit hallasz?
Volt már olyan érzésed, hogy levegőt szeretnél venni az előadó helyett?
Idegesített már a magyartalan hangsúly vagy hanglejtés?
A magyarul beszélő emberek a rossz hanglejtést például sértőnek veszik, azt hiszik, ki akarják csúfolni beszédüket.

Mitől lehet érthetetlen valakinek a beszéde?
Először is a halk beszédforma miatt, ilyenkor ugyanis a hang a torok hátuljából szól, amit saját magamon is tapasztaltam már, de amit gyakorlással előre lehet hozni, illetve erősíteni lehet a mellkas rezonanciájának használatával. A mellkas rezonanciája kellemesen zengővé teszi az emberek hangját, felszabadítja a gégét, így a beszélő nem fogja megerőltetni a torkát, elkerüli az elfáradást, mivel már nem kell kiabálnia ahhoz, hogy megértsék. Ez különösen akkor jön jól, ha valakinek egész nap előadnia, kommunikálnia kell például a munkája során. A halk beszéd lelki háttere megfigyeléseim szerint: önbizalomhiány, „itt sem vagyok, el akarok bújni, nem akarok zavarni” gondolatok.

Érthetetlenné teszi beszédünket, ha hadarunk, vagy az arcizmainkat alig használjuk, s így ez az artikuláció rovására megy. Sok embernél fedeztem már fel, hogy zárt szájjal beszél, zárja a fogsorait és csak az ajkakkal formázza a szavakat, vagy olyan is előfordult, aki az állkapcsát szorította. Ez fakadhat elfojtott negatív érzelmekből, de lehet oka anatómiai háttér is. Mindenesetre érdemes lazítani az arcizmokat és az állkapcsot, hiszen hosszú távon az ízületet megerőlteti az állandó feszültség. A lazításhoz vannak gyakorlatok, amikkel felszabadíthatjuk hangképzésünket.

Sokan észre sem veszik, hogy beszéd közben kifulladnak. Ennek oka a nem megfelelő helyre vett levegő és annak helytelen beosztása. Sokkal könnyebben lehet gazdálkodni nagyobb mennyiségű levegővel, így nem lesz olyan érzése a hallgatónak, hogy az előadó helyett neki kell vennie levegőt. Másrészt a mondandó tartalmi megértését segíti, ha a beszélő megfelelő helyen tart szünetet, így hamarabb meg tudja győzni a másik felet, a kommunikáció szándéka tisztán lecseng a másik félben. Így kevesebb lesz a megértést segítő kérdések hada, s hamarabb kapunk választ gondolatainkra. Ezzel elkerülhetünk akár felesleges feszültséget is partnerünkben és önmagunkban.

A hangsúly és a hanglejtés nem megfelelő használata akadályozza a beszédmegértést. Félreértésekre adhat okot, ha valaki mondandójában nem a számára megfelelő értékű fogalmakat, szavakat emeli ki, illetve a hanglejtésben gyerekesnek hat a másik fél számára a daloló beszédmód. Mindezeket gyakorlással, odafigyeléssel helyre lehet tenni.