Metró mély hangja vs. férfitestből jövő, magas orrhang

Megosztom veled is mai napi hangélményemet és hangtanulságomat pár szóban:

Amikor a metróra felszálltam - a régi metrókocsiknak van egy mély és folyamatosan jelen lévő, tipikus hangjuk -, az ugyancsak velem egy állomáson felszálló fiatalember (hangja magassága mutatta fiatalságát vagy fiatalnak) éppen telefonált és mondandója tartalmát megosztotta a metrón utazókkal is. Érdekes, hogy a tartalom arról szólt, a telefon másik végén helyet foglaló hallgatósága nem veszi komolyan, fiatalnak mondja és ezzel indokolja meg valamilyen területen meghozott döntését.

De visszakanyarodva a hangtani tanulságra: csak most jöttem rá, mennyire felerősíti a hang magasságát a vele egy légtérben jelen levő mély. Csak úgy, magában hallgatva nem is lett volna olyan magasnak tűnő a férfitestből jövő orrhang, de így, hogy a metró folyamatosan mély hangon “duruzsolt”, megvallom, nagyon kisfiússá vált a hangadás, már nem is fiatalemberi volt.

Tanulság?
Amennyiben egy társaságban mély és szépen zengő hangon beszél valaki, úgy a mellette lévő, vékony, magas, orrhangon kiadott hang még gyengébbnek mutatja az adott hang tulajdonosát, így a férfi-szerep még erősebbé válik a mély hang tulajdonosa esetén, míg a másik oldalon kisfiú-szerepbe redukálódik a gyenge hangú fél.

S ha mindehhez hozzáadjuk az öltözködésbeli megjelenést?
A kontraszt az üzleti megjelenés és a gyerekes, vékony hangadás között még erősebbé válik, aláásva az első benyomást, amit a viselettel ugyan szépen megalapoztak, de amelynek alapjait a hangadás dupla erővel megrogyaszt.

Természetesen ez a hangi tapasztalat független a nemtől, vagyis ugyanúgy működik hölgy és kislány hangtani szerepkörben is.