A kutyának is elmegy a hangja

Egy ismerősöm családját autóbaleset érte. Szerencsére kisebb zúzódásokkal megúszták a történteket, azonban a kutyusuk azóta is hallgat, illetve csak egyszer szólalt meg.

Megijedt és annyira, hogy elment a hangja. Erről eszembe jutott, hogy a lovakkal suttogók amikor helyre teszik a lelkileg sérült lovakat, úgy közelednek feléjük, hogy a légzésükre is figyelnek. A légzésüknek nyugodtnak kell lennie, mert ettől megnyugszik a ló. Fontos ugyanis a bizalom elérése ebben a helyzetben (is).

Ezt a gondolatmenetet tovább viszem: biztosan találkoztál már ijedt emberrel vagy zaklatottal. Milyen volt a légzése?

Vagy milyen a légzésed, amikor megijedsz? Nekem olyankor elakad a lélegzetem, tehát hangom nem sok lesz, vagy amit kiadok, az is feszült. Ilyen helyzetben tudatosan szoktam visszaállítani a légzésemet.

A lelkiállapotom hat a lélegzetemre, és a lélegzetem visszahat a lelkiállapotomra.
Illetve a légzésem hatással van a másik emberre, vagyis ha zaklatott a légzésem, akkor felzaklatom vele a másikat. De ha nyugodt marad a lélegzetem, miközben a másik ember zaklatott, akkor le tudom nyugtatni.

A metakommunikáció légzés részével tehát hatok magamra és másokra is. Kérdés, milyen hatást szeretnék elérni az emberi kapcsolataimban... ?

Amikor az órámra az adott Tanítványom zaklatottan, idegesen érkezik, ahhoz, hogy tényleg megérkezzen, a légzését szoktam helyre tenni, lenyugtatni, illetve fontos arra figyelnem, hogy ne vegyem át tőle a zaklatott légzést, mert csak nyugodt légzéssel és egyben nyugodt hanggal tudok segíteni.